2013. május 29., szerda

“Transzkommunikációs háló”



A cím jelentése: “Transzkommunikációs háló”

A másfél éve elkezdett “Szakítópróba” és “Transcom2” installációim témáit folytatom új munkáimon keresztül is, amin jelenleg is dolgozom:
Elsősorban a migráció és az elmúlás témája foglalkoztat. A migráció számomra nemcsak a helyzetváltoztatást, a mozgékonyságot jelenti, hanem ezzel együtt a lélek belső vándorlását, a személyiség fejlődését és változását értem. Mikor az ember elhagyja szülőföldjét, országát egy új világgal szembesül és ismerkedik meg. A számára nem megszokott társadalmi szokásokkal, korlátokkal találkozik útja során. Integrálódik vagy visszatér. Ingázik vagy megállapodik.
Vándorlása során egy számára teljesen új "irányvonalak" kiépítésén fáradozik, hogy az ismeretlen rendszerben újra eligazodást találjon. Rengeteg veszély, izgalom, új ismeretek és kihívások kuszaságában találja magát, ezzel együtt lehetőséget kap, hogy felfedezze és megismerhesse ismét önmagát. Ha lelke megnyugszik, otthonra talál.
Vajon meddig keresheti az ember az útját? S ha rátalál a bizonyosságra, lecsap rá a "SZAKÍTÓPRÓBA"? ((Szakítópróba jelentése komplex: "Nagyon szerethet engem Isten, hogy ennyire próbál" (Gyökössy Endre: Zarándokút Jézussal), Fizikában az anyagok fizikai próbatétele, a párkapcsolatok próbatétele))
A migráció témája mellett jelenlegi készülő munkáimban megjelenik az emberi- és párkapcsolatok rejtettebb szimbolikája. A társadalomkritika bevonásával, a társadalom és a gyászoló személy közötti viszonyok és kapcsolatok boncolgatását jelenítem meg. Foglalkoztat, hogy miként vélekedik és bírálja a társadalom a gyászoló személyét? Milyen elvárásoknak kell megfelelnie a gyászolónak a társadalomban? Az együtt érző, a segítő és a támadó magatartást próbálom érzékeltetni a gyászoló szemszögéből, amikor is annak élet értelme és az értékrendszere teljesen megváltozik a történtek után.
Ha valakit elvesztünk, egyfajta hiányűr keletkezik. Ekkor tanuljuk meg igazán, mennyire értékes az életünk. A kérdés az, hogy mit kezdünk egy ilyen esemény után. „Az élet akkor kezdődik, amikor az ember a halálos sebet megkapta” (Pál Ferenc: Tükör által világosan). Igazából az életünk nagy kérdései akkor merülnek föl, amikor ki-ki eljut arra a pontra, hogy nincs tovább. Az „igazából” szó azt jelenti, hogy itt jön egy olyan kihívás, amelynek megválaszolása a hit elmélyítése által lesz lehetséges. Aki egy ilyen helyzetbe belekerül, és egy ilyet átél, az nem fogja azt gondolni, hogy az ő tapasztalata és élménye viszonylagos élmény.
Jelenlegi munkáimban nyomatékosan szeretnék foglalkozni a gyászmunka legvégső fázisával, az adaptációval és a megbékéléssel (gyógyulás és megtisztulás), amikor is a veszteség elfogadása megtörténik és a gyászoló képes lesz a megfelelő életvitelre.  Ilyenkor az ember képes viszonylagossá tenni saját, ezzel kapcsolatos élményét és tapasztalatait. Az új egyensúlyi állapot megfelelhet annak, hogy a gyászfolyamat végén egyesek pszichésen gyengébbnek, sebezhetőbbnek érezhetik magukat, míg mások olyan tapasztalatokra tesznek szert, amelyek növelik én-erejüket, fejlesztik megküzdési képességüket.
Ha súlyos trauma éri az embert, két út lehetséges. Vagy megroskad, vagy megerősödik. Következő munkáimban leginkább a GYÓGYULÁST ÉS MEGBÉKÉLÉST, a trauma pozitív feldolgozását próbálom feldolgozni és szemléltetni, a személyiség fejlődéssel, a hit kapcsolatával és annak megerősödésével.

A „TRANSCOMNET” új installációmnál a következő 14 stációt jeleníteném meg (A 14-es szám szimbolizálja Krisztus keresztútját a 14 stáción keresztül): 

- A bizalom és a bizalomvesztés helyzete
  A bizalom és az alapvető hit megsebződése vagy megerősödése (újrakezdés)
- Túlélés, erőtartalék
- Képzelőerő, életerő, hit sajátos összefüggései
- Segítő elköteleződés (párkapcsolat, család, barátok és minden, ami ezzel járó gyógyító intézmény lehet)
- Hárítás, tagadás
- A gyász a szégyenérzet tükrében
- A cselekvésre való képesség és annak egyik legfőbb akadálya, a szégyen
- Önpusztítás
- Lelkiismeret-vizsgálat, személyiségfejlődés
- Kivé lettél? Kivé akarsz válni? Te mit adsz?
- Akarunk-e gyógyulni? Minden sebből fakadhat élet
- Változtatás a halálveszély fényében
- Elengedés, hit, újrakezdés
- Gyógyulás és megbékélés, a testi, lelki megtisztulás

Műalkotások műfaja és körülbelüli mennyisége, ütemterv:
Szándékom a hagyományos módszerek alkalmazásán túl a kísérleti grafika határainak tágítása és feszegetése. Foglalkoztat a grafika „térgrafikává” való alakítása, grafika-installációim gyakran hely specifikusak és meghatározó szerves részét képezik a térnek. Gyakran tervezem őket szakrális terekbe (ez esetben a kassai zsinagógába), ahol szokatlan párosításként egymást jól kiegészítve működik a köznapiság és a szakralitás. Az installációk mellé gyakran hangot és mozgóképet is párosítok. A doktori képzésen belül a választott témám: Grafika + Hang + Mozgókép. Grafika központú művek rokon művészeti műfajok közös alkalmazásával.

- Egy nagyméretű grafika-installációt tervezek hanggal és QR-kód felhasználásával.
A grafikák vegyes technikai alkalmazással, a fotó, fotogram, illetve számítógépes grafikai eszközök felhasználásával készülnek el, mely saját, általam kikísérletezett technikai megoldások együttese.  Technikai újításként színes ábrázolással is kísérletezem, a színes tusfelületek üvegen való szkennelése (megvilágítás) lévén. A levilágításokat szimbolikus folyamatként értelmezem. A 14 darab színes grafika reflexfóliára (fényvisszaverő fólia, 100x150 cm) lesz kinyomtatva, melyek jelzőtáblákra (100x150 cm) lesznek felkasírozva. A jelzőtáblák szimbolizálják az útkeresést, életutat, valamint a helyes úti irányok jelzését. A munkák sötétben lesznek elhelyezve, fényforrásokkal megvilágítva a fényvisszaverő hatást kihasználva.
- Interjúkat készítése 14 személlyel:
A grafikák hátlapján QR-kód lesz helyezve, ahonnét okos telefonnal leolvasható egy internetes tárhelyről 14 személy (gyerek, felnőtt, barátok, ismerősök) gyászfolyamatának története a tudatos gyógyulási folyamataik és megoldásaik hangsúlyozásával: Az érdekel, mik segítettek számukra a megbékélésben, a gyógyulásban, a felépülésben a gyászmunka feldolgozása kapcsán? Milyen személyiségváltozást észleltek magukon? Hogy alakult a történtek után a hittel való kapcsolatuk? Bizonyos idő elteltével miként változik a veszteséghez, a gyászhoz és a feldolgozáshoz való viszonyuk?

- Hang az installációhoz:
Az óceán, a szívverés, sóhaj hangjait komponálnám össze, szimbolizálva a gyászfolyamat időszakának kezdeti stádiumát (morajló, hullámzó, felkavaró, dübörgő hangzás), a megbékéléstől és gyógyulásig (csendesebb, halkabb, meditatívabb hangzás).
A hangszórók a térben szétszórva lennének elhelyezve, a térhatás és hangerő váltakozásának függvényében. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése